2009. Nyolcadik bejegyzés

Kedves Kollégák, horgásztársak!

Már jó sok idő telt el az utolsó jelentkezésem óta -volt is emiatt némi lelkiismeret-furdalásom- vissza-visszatérő olvasóim nyilván zokon veszik a hosszú hallgatásomat. Mulasztásomat igyekszem bepótolni, bár a nagyhalas kalandokat kereső olvasóimnak most -lehet- csalódást fogok okozni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy július közepétől én is nyaraltam - horgászbot nélkül, más víz mellett és kicsit távolabb- az a bő hét kiesett a horgászatomból. Az idő alatti történéseket és a képi anyagot "segédemnek" Misinek köszönhetjük. Utólag rekonstruálva a hónapot, az volt az utolsó "fogós" hét, a két alábbi fotó is ezt példázza.

Aki már horgászott a Balatonon nádban-gyékényben július közepétől augusztus derekáig, az tudja miről beszélek. Ilyenkor a felmelegedő vízzel eltünik a ponty a partszélből, sőt a parti gyékényes, nád közeléből is és egyszerűen semmilyen módszerrel, legkifinomultabb csalival sem tudjuk visszacsalogatni oda. Elhihetitek, próbálkoztunk etetni gombóccal, bojlival, főtt kukoricával, krumplival, horgásztunk hajnalban, reggel, délelőtt -Misi a déli órákban is- délután, este, majd az esetek döntő többségében éjjel is, hajnali 1-ig, fél 2-ig. Pálcával kijelölt "agyon" etetett bojlis helyeinken három hét alatt egyetlen kapás sem volt! Emlékszem olyan napra, hogy két részletben 13 órát ültem a két gyékényi helyemen hajnalig, a legkisebb mozdítás nélkül! Azért az ilyen teljesítmények valahol már díjat érdemelnek, nemde? 

        2009. július 12. Pipi itt még széles mosollyal. Ez volt az utolsó. (Photo made by Misi.)

Persze, nehogy azt higgyétek, hogy ez a haltalan, kapás nélküli periódus csak engem üldöz! Az egész fronton -még a mesterhorgászainkkal is- hasonló a helyzet. Pikesz az esetek többségében kiül a gyékény elé keszegezni, Pipi tébolyodottan száguldozik egyik helyéről a másikra, miközben mindent és mindenkit szidalmaz, káromkodik. Három hete nem fogott halat... mi elviseljük, mert a horgászat a hobbink, de ő ebből él!

                    Misi természetesen a gyékényi helyemen fogta... amig nyaraltam.

Először bosszankodik az ember, majd lassan megérti a helyzetet és különleges praktikákhoz folyamodik -szokatlan etetés, gereblyézi, tisztítja a helyét hakell-hanem, áttér az éjjeli horgászatra- aztán, amikor leesik a tantusz, hogy bármit csinál, nem változtat a helyzeten, megadóan beletörődik a sorsába. De, azért -az izzig-vérig horgász innen ismerszik meg- minden nap makacsul újra próbálkozik, sosem adja fel!

Mielőtt elsírnám -ami nem jellemző rám- magam a júliusi inpotenciánk miatt, térjünk át egy másik témára, amelyben megpróbálom egy régi adósságomat kiegyenlíteni. Már többször említettem Misi csónakmotorjának az ügyét, amely elég kalandos volt, de végül sikerrel zárult. Az előzményekhez tartozik, hogy csónakját még májusban egy 20 éves, kezdő szintű Minn Kota motorral együtt értékesítette, de még így is maradt egy, már szép férfikorban lévő Rhino, nagy tolóerővel rendelkező motorja. Szép, egyenletes járású, jól kezelhető masina egyetlen hibája csak az volt, hogy a kapcsolótáblája tönkremenetele után, egy db. 5-ös fokozat előre és egy db. 3. fokozat hátra működött. A hatalmas lökésszerű áramfelvétel nagyfokú melegedéssel járt és sűrün beégtek a saruk, valamint a kapcsolótábla. Azonkívül, a helyek finom megközelítésére, navigálására esély sem volt, indulásnál akkorát rántott, hogy muszáj volt leülni a csónakban.

               Szolgálatban az "összedrótozott", Minn Kota fejjel kombinált öreg Rhino

A májusi Magyar Horgászban vettem észre egy egész oldalas hirdetést, ahol egy ismeretlen márkájú csónakmotort az Energofish E-SENTIAL 66 néven sajátjának tüntet fel és akciós áron, 49.900 Ft-ért forgalmaz. 

A kedvező árú és szinte hihetetlen, 66 Lbs teljesítményű motort az egyik internetes portálon rendeltem meg Misi számára és két napon belül ki is szállították. Az örömünk hamar lehervadt az első kipróbálás alatt, mert a 3 hátrameneti sebesség helyett csak 2-vel gyártották, de ami a nagyobb baj volt, hogy az előremeneti sebességeket össze-vissza cserélték, egyik sem volt a helyén, elég komikusan festett a haladása. Persze amikor a kicsomagolás után megláttam a "Made in China" feliratott már felhők tornyosultak a homlokomra, de akkor még bizakodtam.  

Következő nap jeleztem az eladónak a problémát, ők készségesnek mutatkoztak, akár a vételár visszatérítésében, akár egy másik tipusra való kicserélésben. Mivel mindenképpen szüksége volt Misinek egy motorra megállapodtunk, hogy kicserélik az azonos árú Spro által felügyelt, leányvállalata által -szintén Kinában- gyártott Nevis nevezetű 48 Lbs modellre, melyet kifejezetten ajánlott az eladó. Na, végre megtaláltuk a nekünk valót,...gondoltuk!

                                                    Olcsó, garantált "kínai" minőség! 

Ismét jött a futár, hozta az újat, vitte az elsőt. Hosszú hétvége előtt álltunk, volt lehetőség az alapos tesztelésre. Misi a következőket tapasztalta: -a motor tengelyének deformáltsága, vagy a lapátok kiegyensúlyozatlansága miatt, direkt fokozatban úgy rázta a csónakot, majd szétesett, -nagyon lassan haladt, meglepően kis tolóerővel rendelkezett (a 48 Lbs csak egy hasraütésre beírt szám lehetett), -néhágy perc járás után a feltöltött akkut szinte teljesen lemerítette, csak 2 töltés-visszajelző lámpa égett, lehet, valami zárlat következtében. Hamarosan ez a motor is visszakerült a dobozába. Égett a képem és elég ideges is lettem, hiszen én bábáskodtam ezen az ügyön. Újabb telefon,... már jó ismerősként üdvözöltek, természetesen visszatérítik az árát. De, Misi már döntött, az első motor kell,... egy másik darab! Az pedig égen-földön nem lelhető fel pillanatnyilag, az importőr csak július elejére igéri az újabb szállítmányt. A több hónapja kifizetett és náluk lévő pénz használatára hivatkozva, némi kárpótlást igényeltem egy digitális halmérleg erejéig. Kellemes meglepetésemre pozitívan reagáltak, Rapala minőséget javasoltak fájdalomdíjként.

          Ügyes, pontos szerkezet, 22 kg-os méréshatárral. Kis csúszka rögzíti az eredményt.

Július 20.-án -immár harmadik nekifutásra- végre megjött a már ismert E-Sential motor, ezuttal megfelelő sebességfokozat kiosztással és a dobozban volt a mérleg is. Igaz, nem digitális, de Rapala -4000 Ft értékben. Mindketten elégedettek voltunk, a mai világban már az is nagy szó, hogy nem lépnek le a pénzeddel, hát még, ha ajándékot is kapsz... A "Hal.hu" internetes portálon rendeltem az árut és Angyal László volt az ügyintéző. Csak megjegyzésképpen, nem elsősorban a forgalmazót okolom a selejtes keleti árú miatt, ugyanis semmiféle érdeke nem fűződik hozzá,... ellenkezőleg. Az Energofish -véleményem szerint- igen olcsón juthatott hozzá a nem megfelelő minőségi kontrollon átjutott termékekhez és az áthúzott, fekete 69-es szám, valamint az alatta levő ordító, piros 49-es nagy vonzerőt jelent a mai magyar valóságban.

Adaléknak még annyit, hogy magyar nyelvű kezelési útmutatót -mely kötelező lenne- nem kapsz, sőt semmilyet sem, műszaki leírás nem létezik, kitöltött, lepecsételt garanciajegy, a javítást végző szervizek jegyzékével szintén ismeretlen! Bevizsgáltatták Magyarországon ezeket a termékeket egyáltalán? Valaki jóváhagyta ilyetén forgalmazását? Kiváncsi lennék, ilyenkor a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hol van? Úgy tünik, így is viszik, mint a cukrot, állandó hiánytermék, bár nekem -személy szerint- nem kellene.

Az első tapasztalatok kicsit fejcsóválósra sikerültek, ugyan a sebességfokozatok kiosztása most megfelelő, de az alacsony fokozatokban fellépő enyhe rezonancia a műanyag csigalapátok kiegyensúlyozatlanságára utal, azonkívül a meghajtó tengely lehelletnyit szorul, vélhetőleg a bejáratás után ez magától elmúlik. Na, jah, milyen unalmas lenne, ha a világban minden tökéletes lenne? Tolóereje megfelelő, sebessége viszont nem éri el -közel azonos súlyú csónak esetén- az én  46 Lbs., két leveles Yamahámét.

Miután már mindent tudtok -a kelleténél többet is- a témáról, térjünk vissza a horgászathoz. Krisztián unokaöcsém családjával a környéken töltött pár napot és júl. 26.-án, vasárnap reggelre horgászatot terveztünk. Rövid alvást követően már napfelkelte előtt elfoglaltuk helyünket a Gyékényben, majd a Sarkon is, de a feltámadó szél és az azt követő DNy-i hullámzás nehezítette szórakozásunkat. Halnak nyomát sem láttuk, viszont jót csónakáztunk a környéken.

                    Hajókázás, horgász-csendélet, telecsónak, zsibvásár... kivételesen.

Másnapra elcsendesedett az idő, reggel ismét szerencsét próbáltam. Kitartásomat a Sarkon siker koronázta, fél 10-kor, szép, kiemelős kapást követően egy 2,8-as pikkelyes tőpontyot akasztottam. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel "kifújt" nálam ez a hónap!

                                     Hibátlan, egészséges kisponty. A kép csalóka.

Némi dilemma elött álltam, normális esetben az ilyen méretű pontyot gondolkodás nélkül visszaeresztem, de most a nálunk nyaraló családom nyomására -rántott halat szerettek volna ebédre- revideáltam nézeteim.

Mozgalmas időszak következett, Sandri -megunva a másfél hónapja tartó keszthelyi horgászati körülményeket- mindenképpen szeretett volna újabb próbát tenni az általa csodás paradicsomnak tartott Szentmihály-dombi vízen. Én meg bizakodva készültem halradarja kipróbálására. A radar különlegessége, hogy -számunkra érdektelen fenékmeder feltérképezésén kívül- 9° szögben oldalra is "lát", így elvileg a 8-10 méterre lévő etetett helyen mutatnia kellene a mozgó halakat. Márkája Humminbird Fishin'Buddy 140, működési leírását itt találhatjátok.

 Méregdrága, csinos küllemű, méretes halradar, csónakra szerelve... lehangoló nádi képességekkel.

Kedd reggel -júl. 28.- hajnali kezdésű közös horgászatunk minden esemény nélkül zajlott, pedig 4 bottal is próbálkoztunk. A halradar nálam maradt további tesztelésre, az újabb együttes próbálkozást szombatra halasztottuk. Egy alkalommal még magammal cipeltem a termetes szerkezetet, csalódva kellett tapasztalnom -bár konkrétan láttam helyemen komoly halmozgást- hogy a radar semmit sem mutatott, csak nagy ritkán tünt fel -mindig 14 méterre- rövid időre egy értelmezhetetlen halszimbólum.. A mélységet és a vízhőmérsékletet ugyan pontosan mérte, de a mi, nádi céljainkra szerintem alkalmatlan. Megkönnyebbülve adtam vissza gazdájának.

                                               Eredménytelen, viszont vidám horgászatunk.

Azért nem mindenkinek volt ilyen pechje, Misi jun.29.-én délelőtt a gyékényi helyén szép 5 kilós tőponttyal akadt össze.   

Az előző bejegyzésben leírt gyékényi kalandom és hatalmas szívásom okán kitaláltuk Misivel, függetlenítjük a bojlis készséget a nádi botoktól, hogy alkalomadtán -amennyiben a csónak eloldása szükséges- ne kerüljünk hasonló helyzetbe a jövőben. Ezt egyszerűen -a Csokitól beszerzett- bottároló kikötőkaróra erősítésével oldjuk meg. Kritikus esetben egyszerűen csak behelyezzük a bojlis botot és már függetlenítettük is a csónaktól!

Azonkívül a bojlis botok behordási módszerén is merőben változtattunk. Előzőekben kivittük a botot csónakkal az etetett hely fölé, bedobtuk és nyitott felkapókarral rükvercben visszahoztuk. Ez a módszer több okból is hibádzott, szélben hullámban nehéz volt kezelni a botot és egyidőben a csónakot is irányítani, a lefutó zsinór minduntalan összegubancolódott.

Az új elképzelés szerint -Misi ötlete- karóhoz erősített bottartóra helyezett bojlis bot nyeletőfékes orsóját beállítva, magát a csalit visszük ki, így a zsinór lefutása és feszessége szabályozott, majdnem tökéletes, szélben, hullámban. Egyszerűen visszamotorozva, ha elkerültük a zsinórunk véletlen felcsévélését, már nyert ügyünk van! Leemeljük a botot az igeiglenes tartóról és elhelyezzük a csónakban a számára kialakított helyen. 

                        Rögzített bottartó csónakon......................... és éjjel a kikötőkarón.

Július vége augusztus első napjai kánikulai 33-35°C meleget, szél,- és hullámmentes -majdnem ideálisnak mondható- időszakot hoztak. Szombaton este későn, fél nyolc tájban indultunk és a szürkületi, éjszakai horgászatra koncentráltunk. Szerencsémre az egyik délután Varga Zolit is a vízen találtam -csak ritkán, inkább hétvégenként horgászik, mivel Körmendről jár le- így alkalmam van bemutatni Nektek is. Pontytalan időszakban előnyben részesíti a nyíltvízi keszegezést, amit nagyon sikeresen űz. Az egyik reggel 56 db keszeget fogott mellettem, mintegy 20 kg súlyban, amit este még megtetézett újabb 10 kilóval, köztük komolyabb példányokkal, valamint befutott egy kisebb ponty is. A 0,12-es méretű monofilja éppen ezért sok szerelést kíván...

            Varga Zoli keszegezés közben. Nem szivesen pucolnám a hadseregnyi áldozatát.

Kicsit bohóckodunk még jókedvűen, majd beülök a mögötte lévő Gyékénybe. Alig ejtem be a pontyozóimat, mikor nagy hangra leszek figyelmes, -"Na, megvagy!"-ordítja valaki. Lehet, hogy a hang a tőlem legalább 300 m-re, a gyékény takarásában ülő Pistától ered? Aki a tavalyelötti Kisnádi helyemen horgászik kitartóan? Fennhangon kiváncsiskodom, érdemi válasz nem kapok, messze vannak. Pár perc múlva Misi siklik felém és izgatottan meséli, hogy a kiáltás után azonnal összekapta magát és odasietett Pistához a már előkészített fényképezőgéppel, aki épp akkor tette hálóba a fogott hatalmas pontyot. Remegő végtagokkal, sápadt szájszéllel állt modellt a halával,... Misi szerint csoda, hogy nem fordult bele kis boci csónakjából a vízbe. A szép aranyszínű pikkelyest legalább 12 kilósra saccolta. (Két nappal később tudtam meg Pistától, hogy 8,5 kg-ot nyomott, -szerintem ez téves, látva a fényképet-... persze ez semmit sem von le a hal szépségéből és a horgász ügyességéből!) Örültem szerencséjének, mert nagyon ritkán fog... több akasztáson, szakításon kívül nem is hallottam mást felőle. Vadonatúj amerikai fonott zsinórja kibírta tortúrát, jól vizsgázott.

Kiszakadt kikötőzsinór, leszakadt hózentróger és a harc megviselt hőse Pista, zsákmányával.

Esténként, szürkületkor a kötelező szokásos szertartásokat végezzük Misivel: -bojlis bot szétszerelése, felcslizása, -úszós pontyozók bepatronozása, -szúnyogriasztó befújása, -bojlis szerelés behordása, -a pontyozó bot bedobása. Mire végzünk és elhelyezkedünk kempingszékeinkben már sok-sok decibellel zümmög a szúnyogok és az árvaszúnyogok hada és erősen sötétedik. Bizakodva megyünk neki az éjszakának, amit a növekvő Hold és a tükörsíma vízfelület is növel. Misi behúzódik mellém 20 méterre, várakozunk, beszélgetünk. Szüksége van a társaságra, egyedül nem maradna!

                                                           Misi bojlis helyét eteti

Hajnali 1, fél 2-ig maradtunk, ritkán egy-egy beleúszáson kívül említésre méltó nem történt. Elég csalódottan távoztunk, amit csak a kellemes idő, a tükörsíma víz hangulata enyhített, némileg.

Augusztus 3.-án délután Mauró barátom és üzlettársam érkezett Triesztből, következő utazásunkhoz vízumot intézni és persze egy alapos horgászatra. Az előrejelzések erős hidegfronti változásokat, ezzel együttjáró viharokat jósoltak késő estére,... de a horgászember mindig bizakodik! Lerontottunk a Balatonra, beetettünk, bedobtam a pontyozókat, Mauró pedig nekilátott gumihallal pergetni, a baljós előjelek és az 1. fokú viharjelzés dacára. Az itthon elkészített jófajta olaszrizlinges, jeges fröccsbe épp csak belekóstolt, mikor felkapcsolták a 2. fokú viharjelzést. Kisvártatva már hallottuk is a gyorsan közelgő, szirénázó vízirendőr-motorcsónakot, amit illik komolyan venni, mégha bosszankodik, méltatlankodik is az ember. Igazából még el sem kezdtük, már be is fejeztük a horgászatot. Ez gyors volt. Akkor még nem tudtuk, hogy ez az állapot több napra konzerválódik, bizakodtunk a holnapban. Nem jött be, másnap -azaz tegnap- délután ezért haza is utazott.

                                            Mauro perget a kertek alatt lopakodó vihar elött.

Harmadik napja tart a helyenként esős, szélviharos, majd' állandó 2. fokú viharjelzéssel tarkitott időjárás. Az előrejelzések szerint pedig még nem vagyunk túl rajta... Ez bizonyos tekintetben felfogható szerencsének is, mert alkalmat adott legalább a fennálló tartozásom törlesztésére, a bennem lévő mondanivaló leírására.

Nyilván észrevettétek, hogy szokatlan nyitóképet tettem fel ez alkalommal. Valami nem stimmel! Rájöttök, hogy mi?

Szabadságotok alatt -ha jut rá időtök- legalább Nektek görbüljön...

Üdv. 

Írja és szerkeszti: kocika